Kipufogórendszer

Optimális kipufogó

A kipufogó fontos feladata a belsőégésű motorok által termelt füstgázok redukálása és a zajcsökkentés. Aki már egyszer elvesztette kipufogóját, pontosan tudja, miről van szó.

Milyen terheléseknek van kitéve a kipufogó?

A kipufogót rendkívül magas hőmérsékletek terhelik. Rendkívüli mechanikus terheléseket kell kibírnia, mint a kőfelverődés, só és a motor által keltett rezgések. Mindemellett az égési folyamat során keletkező savas kondenzátumok is marják a kipufogót. Különösen veszélyeztetettek a kevés kilométert futó és hosszabb időre leállított járművek.

 

 

A kipufogóval szembeni követelmények:

•    optimális illeszkedés és forma
•    hosszú élettartam
•    optimális motorteljesítmény
•    katalizátoros füstgáztisztítás
•    a lehető legkisebb zajkibocsátás

A katalizátor feladata

A katalizátor feladata az, hogy a motor kipufogógázának károsanyag-tartalmát csökkentse. Ezt azzal éri el, hogy a működése során fellépő magas hőmérsékleten a benne található nemesfémek a káros anyagok egy részét oxidálják, vagy ártalmatlan anyagokká alakítják. Ha a motor beállítása nem a gyári adatoknak megfelelően történik, a katalizátor hatásfoka jelentősen lecsökken, és a katalizátor meg is hibásodhat. A gyártáskor a nemesfémeket a katalizátor-mag extrudált kerámia méhsejt szerkezetére viszik fel. A kerámia-mag áramlási csatornák százait tartalmazza, ezek biztosítják, hogy az átáramló kipufogógázok a lehető legnagyobb felületen érintkezzenek a katalitikus reakciót létrehozó nemesfémekkel. A reakció csakis közvetlen érintkezés útján jön létre, ha a katalizátor magja szénnel, olajjal, vagy ólommal eltömődik, jelentősen lecsökken a katalizátor hatékonysága. Ma a legtöbb katalizátorban szabad átfolyású kerámia méhsejt szerkezetű magot találunk. A gépkocsikon alkalmazott katalizátorok fajtája évjárattól, motor űrtartalomtól és a gépjármű súlyától függ.

Mi az a részecskeszűrő és mi a szerepe?

A dízel autókban (is) az égés tökéletlen. Az égés után rengeteg káros anyag és nagy mennyiségű korom távozik a kipufogón át a környezetbe. Ennek csökkentését hivatott a részecskeszűrő (DPF, Diesel Particulate Filter, vagy FAP) elvégezni. A legnagyobb problémát a korom okozza, amely már párszáz kilométer alatt is tökéletesen eltömítené a részecskeszűrőt. Ennek megoldása, hogy emelve a hőmérsékletet (vagy csökkentve a korom égési hőmérsékletét), megszabadítjuk a részecskeszűrőt a lerakódott koromtól, az által, hogy elégetjük azt. Erre az autógyárak több megoldást fejlesztettek ki,. Az adalékanyagos megoldás esetén csökken a korom égési hőmérséklete, ezzel segítik elő a részecskeszűrő tisztítását. Az adalékot tartalmazó tartályt elég a szervizlátogatások alkalmával feltölteni. A másik megoldás esetén a gázok hőmérsékletét emelik a részecskeszűrőben, ezáltal ég el a korom. Ezt általában egy kevés gázolaj odajuttatásával érik el.

A nagy gondot az jelenti, hogy előbb vagy utóbb, minden részecskeszűrő eltömődik. Városi használatnál hamarabb, gyakori autópályás használatnál később kerül erre sor. Városi használatban, rövid, 5-10 kilométeres szakaszokon fel sem tud annyira melegedni a kipufogórendszer, hogy egyáltalán neki tudjon állni a rendszer a részecskeszűrő tisztításának. Eldugulás esetén azt veszi észre, hogy nincs erő az autóban, illetve jelez a fedélzeti számítógép is, amely méri a nyomást a részecskeszűrő előtt és után is.