• qxif-envelopeszerviz@auto-doktor.hu
  • qxio-ios-telephoneKözvetlen elérhetőség: +36-84/519-219
  • Online szerviz időpont igénylés

Emisszió mérés

Emisszió mérése és szerepe a gépjárművekben

Fontos, hogy autója káros anyag kibocsátása megfelelő értéken maradjon, mert ezzel nem csak a környezetünket óvjuk, hanem így üzemanyag fogyasztásunk és járművünk teljesítménye is optimálisabb lesz! A nem megfelelő emissziós értékek ráadásul a sikertelen műszaki vizsgát vonják maguk után!
A járművek üzemelésük közben idővel törvényszerűen csökkentik a befecskendező rendszerek hatásfokát, aminek következménye a csökkenő teljesítmény és a megnövekedett fogyasztás, károsanyag-kibocsátás. Ennek elkerülésére a Liqui Moly kifejlesztett egy olyan berendezést (Jet Clean Tronic), amellyel a fent felsorolt problémákat meg lehet szüntetni vagy legalábbis drasztikusan csökkenteni lehet.
Üzemanyagfajtától függően az emisszió mérésére alapvetően 2 féle mérőberendezésre van szükségünk: a benzines járművek esetében a 4 gázos mérő- a diesel járművek esetében egy füstölésmérő berendezésre.

Gázelemző berendezések működése

Működés alapelve
Minden gáz csak egy meghatározott hullámhosszúságú infravörös sugárzást nyel csak el. A gázelemző készülékek működése a különböző gázok eltérő energia elnyelő képességén alapul.
Kipufogó gáz mérési eljárás menete
Egy jármű kipufogógáz-kibocsátást a típusvizsgálatnál görgős mérőpadon, előírt mérőberendezés segítségével állapítják meg. Ennek során a görgős mérőpadon adott menetciklust tesznek meg, és a mérőberendezés megállapítja a kipufogógáz-összetevőket.
A kipufogógáz-komponenseket (CO, CO2, CH) infravörös eljárással mérik. Ez a módszer a gázok infravörös sugarakat elnyelő tulajdonságán alapszik. Mindegyik kipufogógáz-komponenshez egy szigorúan meghatározott, infravörös sugarakra vonatkozó elnyelő hullámhossz intervallum dolgozik. A kipufogó teszter két kamrából (vizsgáló- és összehasonlító kamrák) áll, ahol az egyiken a kipufogógáz átáramlik, a másik semleges gázzal töltött. Mindkét kamrán infravörös sugarak hatolnak át. A vizsgáló kamrában a kipufogógáz egyes komponensei az infravörös sugarak egy részét elnyelik, míg a semleges gázon akadálytalanul keresztülhatolnak. Az egyes kamrákból különböző sugármennyiség érkezik az érzékelőre. Ezek különbsége pontosan meghatározza a kipufogógáz károsanyag-komponenseinek mértékét.

Benzines járművek 4 gázelemző-mérő berendezése

A motorok károsanyag-kibocsátását nagyon erőteljesen befolyásolja az adott üzemállapot
üzemanyag-levegő keverési aránya (vagy másként fogalmazva a légviszony-tényező – λ (lambda).
Ennek értékét üzem közben a keverékképző berendezések határozzák meg.
A katalizátor segítségével a motor által kibocsátott káros kipufogógáz-komponensek több mint 90%-a átalakítható veszélytelen összetevőkké. A katalizátor csak a λ =1 érték szűk környezetében, az ún. lambda-ablakban működik hatékonyan. Emiatt kell a keverékképző rendszereket a λ -szonda segítségével szabályozottá tenni. A mai szervizgyakorlatban a 4-gáz analizátorok terjedtek el. Ezekkel a műszerekkel CO2 (tf%), CO (tf%), O2 (tf%), HC (ppm) gázösszetevőket és λ -t mérhetünk.

Mérés

A katalizátor előtt és után mért emissziós jellemzők megfelelő értékeire a lenti ábra mutat
példát (a példa a Jet Clean Tronic-kal történő tisztítás előtt és után mért benzinüzemű jármű emissziós értékeit mutatja).

emisszio meres1

Dízel motorok füstölésmérése

A korrekt és reprodukálható mérés további előfeltétele, hogy a mérés lefolytatása is mindig azonos feltételek mellett történjen. A füstölésméréskor alkalmazott teljes terhelésű szabadgyorsítás esetén ez műszakilag programozott méréssel képzelhető el. A programozott mérés fogalma azt jelenti, hogy a műszer LED vagy kijelző felirat segítségével jelzi, hogy mikor kell gázt adni, meddig kell azt tartani, majd elvenni, és mikor kezdődik a következő mérési ciklus.
A programozott mérésre vonatkozóan a vonatkozó rendelet előírja a betartandó mérési programot.
A korszerű füstölésmérő műszerek a programozott mérésre fel vannak készítve, tehát a mérést vezénylik és az eredményeket kiértékelik.
A környezetvédelmi mérésekhez szükséges járműadatokat az adott típusra adattárakból (könyv, CD) lehet kiolvasni.
A lenti két ábra a Jet Clean Tronic-kal történő tisztítás előtti és utáni értékeket mutatja a dízelüzemű járművek füstölés mérésénél.

emisszio meres2

Értékek a Jet Clean Tronic tisztítás előtt

emisszio meres3

Értékek a Jet Clean Tronic tisztítás után

A következőkben részletezzük azokat károsanyagokat, amelyek befolyásolják az emisszió értékét

Nitrogénoxidok (NOx)
A nitrogénmonoxid (NO) vöröses-barna színű mérgező légzőszerveket ingerlő és károsító színtelen, szagtalan és íztelen gáz, de oxigén jelenlétében rövid idő alatt NO2-vé és NO3-má alakul át.
Nitrogénoxid létrejöttéhez magas hőmérsékletre (legalább 1300 C) és nagy sűrítésre van szükség. Teljes gázadásnál, nagy fordulatszámon ezek a feltételek teljesülnek és ilyenkor az NO gáz is megjelenik a kipufogó gázban.

Szénhidrogének (CH)
Négyütemű Otto-motoroknál szénhidrogének csak csekély mennyiségben lehetnek a kipufogó gázban. Mértékegységül nem is a százalékot, hanem ennek tízezred részét, a ppm-et használják (egymilliomod részben előforduló részecskék száma).
Aránytalanul nagy CH tartalom gyújtási hibáknál, hibás előgyújtásnál, helytelenül beállított légfeleslegnél vagy mechanikai motorhibáknál fordul elő.
Amennyiben a motor teljesítménye lecsökken, akkor minden esetben megnő a kipufogó gázok CH-tartalma.
Túl szegény keveréknél a tökéletlen égés miatt túl sok szénhidrogén maradhat a kipufogó gázban, mely fekete füst formájában jelenhet meg nagyon szegényre állított alapjárati keveréknél.

Szénmonoxid (CO)
Színtelen, szagtalan egézségre rendkívül ártalmas és veszélyes anyag.
Kipufogó gázok CO tartalma szoros összefüggésben áll az alkalmazott légfelesleg Q mértékével.
Nagyobb CO hányadot okoz a szükségesnél dúsabb keverék, mely az indítási keverékdúsítással, a forgattyúház szellőzés visszavezetésével és az alacsony alapjárati fordulatszámmal egyaránt összefüggésben lehet.
Kisebb CO hányad hátterében szegény keverék-összetétel, vákuumszivárgás és kipufogó tömítetlenség egyaránt állhat.
A kipufogógázok CO tartalma csak akkor alkalmas a légfelesleg azonosítására, ha a motor működése kifogástalan. Például egy beégett szelep, vagy egy hibás gyújtógyertya CO-mentes állapotot produkálhat és az utánszabályozás teljesen hamis eredményhez vezet.
Kisebb CO (és CH) emissziónál nagyobb lehet a motor terhelhetősége, javul a motor hatákonysága.

Széndioxid (CO2)
Nem mérgező, közömbös gáz, azonban negatív hatásai miatt ma már fontos kérdés a CO2 kibocsátásának korlátozása.
Jól működő motornál a kipufogó gázok CO2 hányada 13..15%.
Ha a 8%-ot sem éri el, akkor hibás a légfelesleg beállítása vagy égési problémák vannak