Üdvözöljük az Autó-Doktor Horváth Kft. weboldalán! Közvetlen elérhetőség: +36-84/519-219

reklam bal

fekakcio bal nagy

olajakcio bal

Tudjon meg többet a Franchise-ról

A franchise-vállalkozás: szerződéses kapcsolaton alapuló együttműködési forma. Működése, mint minden szerződéses kapcsolat, legalább két vállalkozó együttműködési szándékán múlik. A franchise-vállalkozásra történő szerződés akkor jelenik meg, amikor az együttműködési megállapodás tartalmában megjelenik egy értékkel bíró név, valamint egy hozzá tartozó, értékkel bíró üzletviteli tapasztalat használati jogának átadása, s mindez társul az e jogokat átadó vállalkozó folyamatos támogatásával. A támogatás tartalma igen széles körre terjedhet ki.

A franchise-vállalkozás: szerződéses kapcsolaton alapuló együttműködési forma. Működése, mint minden szerződéses kapcsolat, legalább két vállalkozó együttműködési szándékán múlik. A franchise-vállalkozásra történő szerződés akkor jelenik meg, amikor az együttműködési megállapodás tartalmában megjelenik egy értékkel bíró név, valamint egy hozzá tartozó, értékkel bíró üzletviteli tapasztalat használati jogának átadása, s mindez társul az e jogokat átadó vállalkozó folyamatos támogatásával. A támogatás tartalma igen széles körre terjedhet ki.
A fentiekből kiderül, hogy az egyik vállalkozó rendelkezik át-adható jogokkal, a másik ezeket szerződés szerint használatra átveszi. Az előzőt franchise-átadónak, az utóbbit franchise-átvevőnek nevezik. Ahhoz, hogy az átadónak legyen mit átadnia, azt létre kell hoznia, ki kell fejlesztenie és üzleti működés szempontjából ki kell próbálnia, s végül átadhatóvá kell tennie. Ahogy az átadó rendszergazda ezeket a jogokat és ismereteket átvevőjének használatba adja, az átvevők hálózatát alakítja ki.

Egy hálózat, de különösen egy franchise-hálózat jó működésének feltétele az, hogy a hálózat tagjai jól értsék az együttműködési célok mögötti közös érdeket, s azt elfogadva végezzék a franchise-vállalkozásokra jellemző munkamegosztást. Ezért fontos, hogy a franchise-kapcsolat alapjait egyformán értse a rendszergazda és franchise-partnere. A két fél ugyanis e kapcsolaton belül egymásra van utalva, egyik a másik nélkül nem tud eredményes üzleti tevékenységet végezni, vállalkozni.

Rögtön meg kell azonban jegyezni, hogy a franchise egy vállalkozás hálózati formában történő fejlesztésének csak az egyik lehetséges változata. A többi változatot is célszerű áttekinteni, mert a különböző hálózati formák a szerződések és szolgáltatások szempontjából eltérnek ugyan, de sokszor félreértésekre adnak alapot. Ugyanakkor azt sem lehet kizárni, hogy az egyik hálózati forma átalakul és más hálózat szabályai szerint működik tovább. Az alábbiakban csak hálózatokról, üzletláncokról lesz szó.

Az első döntés, amit egy, a vállalkozás hálózatának irányításával foglalkozó vezetőnek, vezetőségnek meg kell hoznia, az a hálózat egységeinek tulajdonjogára vonatkozó döntés. A hálózat egységei ugyanis lehetnek vállalati tulajdonban, de az egyes egységek vállalkozók tulajdonában is működhetnek. Ebből a szempontból közömbös, hogy az üzleti koncepció magyar ötleten alapul, vagy külföldről vett ún. mester-licenc jogon (ld. később). Ez a két változat majd a franchise-hálózat fejlesztési folyamatának kezdetén kínál alternatívát.

Hálózat-fejlesztési alternatívák

Ebben a részben már csak azokról a hálózati formákról esik szó, amelyekben a partnerek jogilag és pénzügyileg (azaz a tulajdon-viszonyokat illetően) független vállalkozások. A vállalati hálózat tehát itt már nem téma, mert egy vállalati tulajdonban lévő egység sem jogilag, sem pénzügyileg nem független az anyavállalattól. Mégis meg kell említeni a vállalati hálózatot, mégpedig a lehetséges határesetek miatt.

Vállalat-hálózati egységének működtetése szerződéssel
Számos vállalati tulajdonban lévő hálózati egység működik ún. üzemeltetési, vagy bérleti szerződés alapján. (A mai magyar franchise-vállalkozói hálózat is ebből a keretből nőtte ki magát, hiszen a ’80-as évek végén működő “gebines” egységek ilyenek voltak.) Ezekben az esetekben többnyire az ingatlan és az azon működő berendezések is a vállalat tulajdonában vannak. Az egység üzemeltetője, vagy bérlője azonban már jogilag és pénzügyileg független vállalkozó. Ilyen feltételek mellett működik például a Shell kúthálózata, de a MOL is köt üzemeltetési szerződést. A MOL emellett még vállalati tulajdonban lévő, de franchise-egységekkel is rendelkezik.

A vállalat vezetése ugyanakkor dönthet például arról, hogy a tulajdonában lévő egység egészét, vagy a berendezéseket eladja az üzemeltetőnek, de kötelezi a vevőt a vállalat nevének használatára, s egyben előírja az üzemeltetéshez szükséges termékek, anyagok beszerzési forrását. Ebben az esetben már franchise-szerződés jöhet létre a két fél között, s ezt a folyamatot nevezik franchise-konverziónak.

Franchise-hálózat

Egy olyan (franchise) szerződés alapján működő, önálló egységekből álló hálózat, amely szerződés keretében a hálózat működtetője (a franchisor, vagy a franchise adója) az egység működtetője, az átvevő (franchisee) részére, díjfizetés ellenében jogokat garantál. Ezt az alapstruktúrát szemlélteti az 1. ábra. A jogok tartalmazzák a rendszergazda kereskedelmi nevének üzletviteli előírások betartása melletti használatát. Díjak a szerződés szerint különböző címen, esetleg összevontan számíthatók és fizetendők. (Van például olyan megállapodás, ahol külön reklám-hozzájárulás nem szerepel a díjak között, sőt olyan is, amikor az átadó részben átvállalja az átvevő által végzett hirdetési akció költségeit, vagy annak egy részét.) A szerződés tartalmazza az átadó folyamatos támogatási kötelezettségét is.

                                                                   
A rendszergazda egyidejűleg működtethet több vállalati tulajdonban lévő egységet is, de legalább egy egységet köteles saját maga működtetni (vö. Etikai kódex 2.2 pontja, lásd a Függelékben). A franchise-hálózat, eltérően a vállalati tulajdonban működő hálózatoktól, és az azokat működtető szervezetektől, nem hierarchikus, hanem inkább koncentrikus felépítésű. Egy egyszerű struktúrát a 2. ábra mutat be.

Számos hálózat vállalati tulajdonú egységekkel indul, s csak a hálózat bizonyos nagysága után kezdi a franchise-vállalkozást. Példák erre a DIEGO, vagy a McDonald’s magyarországi hálózata, a MOL, vagy a SPAR.

Elosztó (disztribúciós) hálózatok

Gyakran keverik a franchise-hálózattal, pedig az esetek többségében csak egy márkaneves termék, vagy termékcsoport forgalmazására vonatkozó, esetleg kizárólagossági kötelezettségeket tartalmazó, szerződés alapján működnek. E szerződések azonban nem tartalmaznak kötelező névhasználatot, vagy üzletviteli know-how-t. A zavarra az is okot adhat, hogy egyes nagykereskedők maguk is használják a franchise kifejezést, noha csak áruszállítási szerződést kötnek. Erre jó példa a Benetton. Az avatatlan szemlélőben a márkabolt-hálózat is a franchise benyomását keltheti. Persze azt itt is meg kell említeni, hogy egy jól működő hálózat esetében a vásárló nem tudja, s nem is kell tudnia, hogy az adott egység milyen hálózati formában működik.

A két hálózati forma között van “átjárás”. Példaként említhető, hogy a franchise-hálózatként indult Happy Box a ’90-es évek közepén átalakult nagykereskedelmi ellátóvá, bár az egyes boltok a nevet megtartották. Napjainkra visszatértek a franchise-hálózathoz.

A gépkocsi-kereskedelemben általában a márkahálózat dominál, de az Opel például – az amerikai General Motors elveire építve – franchise-hálózatot működtet.

Beszerzési társaságok

Hasonló, de nem teljesen egységes arculattal és üzletvitellel (nyitvatartás, választékban tartás) jellemezhető egységek, amelyek azzal a céllal tömörülnek társaságba, hogy társasági szinten kedvező áruvásárlási szerződéseket köthessenek a gyártókkal, vagy importőrökkel. Ebből a konstrukciós elvből származik a név is.

A beszerzési társaság jellegzetes és jól működő példája Magyarországon a CBA, vagy a Honiker hálózata. A beszerzési társaságok viszonylag könnyen átalakulhatnak franchise-hálózattá, amennyiben az egységesítés és az üzletviteli know-how kialakítása irányába fejlesztenek, amelyet azután az egységek szintjén meg is követelnek. Ezzel a fejlesztési alternatívával – már évek óta – a CBA is foglalkozik.

Szövetkezetek

A szövetkezetek valójában horizontális felépítésű szervezetek. Ez azt jelenti – a franchise-vállalkozással szemben, amely vertikális -, hogy azonos gazdasági szinten álló vállalkozók működnek együtt. Az egyes szövetkezeti tagokat, akik egyébként egyidejűleg a szövetkezet ügyfeleinek is tekinthetők, igen laza kapcsolat fűzi össze. A szövetkezetek nem rendelkeznek útmutatói és ellenőrzői jogokkal. Ugyanígy hiányzik a franchise-rendszer esetében a rendszergazda által megkövetelt szigorú üzleti terv is. Ezeknek a “hiányosságoknak”, eltéréseknek köszönhetően a szövetkezeteknél is gyakran felmerül a franchise-rendszer igénye. Ezt az igényt a 2001. évben a COOP üzletlánc ki is elégítette, mert üzletláncát kinyitotta a vállalkozók felé, s ezen nyitás keretében franchise-vállalkozást, és a hozzátartozó szerződést kínálta a hálózathoz csatlakozó ügyfeleknek. Az első szerződések meg is köttettek s éppen néhány beszerzési társulás érdeklődött a franchise-tagság iránt. Az ügylet ennél egy kicsit bonyolultabb volt a Sláger Rt. esetében, mert ott előbb a Mecsek Füszért 25 %-os tulajdonrészt vásárolt a Sláger Rt-ben. Ezzel egy időben a Sláger Rt. aláírta a COOP franchise-szerződését s mesterlicencet vásárolva 2002. elejére már 50 boltnál kicserélték a cégért, és áttértek az új rendszer egyéb jellemzőinek használatára is.

Ügynöki hálózatok

Az elosztó (disztribúciós) hálózatokhoz hasonlítanak azzal a különbséggel, hogy maga az ügynök más számlájára közvetít üzletet, nem vásárol terméket, hanem azt a szállító nevében adja el, amelyért a szállítónak ügynöki (közvetítői) díjat számol fel. Az ügynök nem fektet be saját tőkét, és árukészletet sem vásárol.

Multilevel marketing

A multilevel (vagy network/hálózati) marketing (MLM) alapelve az, hogy a gyártó nagy, alkalmazottakat foglalkoztató adminisztrációs és kereskedelmi szervezet helyett egyéni vállalkozókat ösztönöz arra, hogy kiépítsék saját értékesítési szervezetüket, hálózatukat. Az értékesítés vertikális szerveződésen alapul, amelyben a vállalkozó munkatársak jutalék alapján értékesítenek. A fizetség a különböző szinteken eladott összmennyiségtől függ, ami kiegészül annak jutalék-érték szerinti jutalmazásával, hogy valaki hány eladót, vagy közvetítőt támogat. Az ügynöki hálózattól annyiban különbözik, hogy az alsóbb szinteken értékesítők árukészlet vásárlására kötelezettek.

Licenc szerződés

Rendszerint gyártók között létrejövő megállapodás, amely azonban nem köti ki, hogy a kedvezményezett milyen formában, keretek között folytatja üzleti tevékenységét. Speciális esete, például az Egyesült Államokban, a franchisenak tekintett üdítőital-palackozásra adott jog. Ebben az esetben azonban a termékforgalmazást jelentősen segíti a licenc-tulajdonos márka-védelmi és marketing tevékenysége. (Az üzleti – business – formától megkülönböztetendő, gyakran termék (product) franchise-nak is nevezik). A licenc szerződéseken alapuló vállalkozásoknak nincs üzletviteli koncepciója (know-how), és folyamatos támogatási kötelezettsége.

A licenc-szerződésnek van azonban egy, a franchise-vállalkozásokhoz közeli változata is: a mesterlicenc szerződés. Tekintettel ennek megkülönböztetett szerepére, e formával külön is foglalkozunk.

Mesterlicenc szerződés

A mesterlicenc jog megszerzése azt jelenti, hogy egy alvállalkozó adott területre, esetleg egy országra, vagy régióra megvásárolja a franchise jogát, s az ismert név alapján maga alakítja ki a hálózatot a területen. (Az alapstruktúrát a 3. ábra szemlélteti.) A szerződés nem feltétlenül írja elő a franchise-jog továbbadását. Ez a felektől függő döntés. A rendelkezésre álló nyilvános információk szerint a Burger King például nem ad tovább franchise-jogot Magyarországon, a hálózatot a mesterlicenc tulajdonosa maga működteti, vállalati hálózatként.
Franchise2.jpg

Mester-licenc szerződést az országon belül is lehet kötni. A szombathelyi székhelyű RECOLOR például az Alföld, vagy a kecskeméti Fornetti a Dunántúl egy részére franchise-hálózatépítési jogot adott, egy alföldi, illetve dunántúli vállalkozónak.

A Fornetti ennél azonban már továbbment, mert már számos, a térségben lévő országba adott el mesterlicenc-jogot is. Ezzel már nincs egyedül, mert más magyar franchise-rendszergazdák is megjelentek a szomszédos országokban.

Az alternatívák közötti választás szempontjai

A vázolt hálózat-fejlesztési és szerződéses keretek közül számos tényező mérlegelése alapján lehet választani. Ezen összefoglaló csak két fontos szempontot mérlegel, amelyek azonban visszatérnek a franchise előnyeiről és hátrányairól szóló szócikkekben is.

Szervezési, irányítási szempont
Vannak vállalkozások, amelyek nem kívánnak túl nagy, hierarchikus szervezetet kialakítani. Ehelyett kidolgozzák, hogy miként lehet biztosítani egy, már kipróbált és sikeres vállalkozással azonos megjelenést, minőséget s ennek módját a jogokkal és kötelezettségekkel együtt átadják olyan partnereknek (franchise-átvevőknek), akik vállalják az előírásoknak megfelelő működtetést, és alávetik magukat az átadó ellenőrzésének. Ez a megoldás az átadónál az indulásnál nagyobb befektetést igényel, hiszen meg kell teremteni az átadhatóság, ismételhetőség feltételeit, valamint az ellenőrzés módját, de később, a hálózat működése során már kevesebb erőforrást köt le. Az ellenőrzés – ha megfelelően kidolgozott eljárás szerint folyik – kisebb ráfordítással folytatható, mint egy nagy és területileg kiterjedt szervezet működtetése.

Pénzügyi szempont

Ha egy vállalkozás nem kíván saját tulajdonú egységeket vásárolni, vagy, mert tőkéjét másra kívánja használni, vagy, mert egy nagyobb hálózat kialakításához nincs elegendő tőkéje, a franchise útján történő fejlesztést választhatja. Ebben az esetben ugyanis a franchise-átvevő tőkéjének bevonása révén építi ki a hálózatot. Adott esetben egy helyi vállalkozó már rendelkezik valamilyen helyiséggel, vagy ha nem, akkor is jobban tudja, hogy a szóban forgó térségben mely helyeket és hogyan lehet megvásárolni, vagy a bérleti jogát megszerezni.

A franchise-alternatíva

A sikeres franchise-hálózat azon a szilárd elven alapul, amely szerint mindkét fél – a franchise-adó és a franchise-átvevő – profitál az együttműködésből. Ennek megfelelően mindkét fél számára jelentkeznek előnyök és hátrányok, gyakran nagyon hasonlóak. Az átadónál jelentkező előnyök összhangban vannak a hálózat-fejlesztési alternatívák közötti választás szempontjaival is.

A franchise-vállalkozási alternatíva feltételezi az ennek megfelelő szervezési, pénzügyi, egyszóval olyan ismételhető üzleti koncepció kialakítását, ami a hálózat működésének alapja, és a franchise-szerződés tárgya, azaz mindkettő tartalma.

Az üzleti koncepció kialakítása

A vállalkozást lehet egy már sikeresen működő étteremre, vagy könyvelési szolgáltatásra alapozni, de a piaci viszonyok elemzése alapján is ki lehet dolgozni a kínálatból hiányzó új termék-csoport, vagy szolgáltatás koncepcióját is. A hangsúly ebben a fázisban a tapasztalatokon nyugvó, vagy piackutatásra alapozott piacképes terméken (termékcsoporton), és/vagy szolgáltatáson, az ún. piaci résen van. Az üzleti koncepció lehet készen vett, például egy külföldi, vagy itthon fejlesztett. A koncepció forrása közömbös az elvégzendő feladatok szempontjából. A különbség abban van, hogy a külföldi rendszert adaptálni kell, a hazait kidolgozni. Kísérleti egység azonban minkét esetben szükséges. Az üzleti koncepció, vagy franchise csomag tartalma igen változatos, és a jövendőbeli rendszergazda találékonyságától függ. Minden benne lehet, amire az átvevőnek szüksége van, vagy lehet, s ami emeli a csomag értékét. Ez az egység berendezésétől az áru-, vagy anyagellátáson (logisztika) keresztül a biztosítási keretszerződés nyújtotta kedvezményekig terjedhet.

A kísérleti egység

Az üzleti elképzelést ki kell próbálni: piacképes-e? Ötletet nem lehet franchise-ként eladni! (Vö. Etikai kódex 2.2 pontja.) Ha létrejött egy vállalkozás és életképes, célszerű elkeresztelni. Ez a névadás szakasza, ami rendszerint több, mint egy egyszerű logo megtervezése. Ha már ebben a szakaszban franchise-hálózat kialakítása a terv, el kell kezdeni az arculat megtervezését, ami később az átadott jogok része lesz, és tartalmát a működési, vagy arculati kézikönyv tartalmazza majd.

Az átadhatóság feltételének megteremtése

A franchise-vállalkozás a sikeres üzletvitel tapasztalatainak átadásáról szól. Ahhoz, hogy valamit át lehessen adni, sőt többször is meg lehessen ismételni, ahhoz azt az üzletviteli ismeretet (know-how), arculatot dokumentálni kell.

A dokumentálás előtt azonban érdemes egy jogi lépést tenni: a nevet, logot le kell védeni, be kell jegyeztetni. Ebben a szakaszban érheti meglepetés az ötlet gazdáját, mert lehet, hogy az adott név már más által védve van.

A megismételhetőség feltétele tehát az üzleti koncepció és “csomagolásának” dokumentálása és levédése. A “franchise-csomag” tartalma többnyire know-how. Ennek védése csak közvetve lehetséges.

Finanszírozás

A franchise-vállalkozás fejlesztése során három olyan szakaszt lehet megkülönböztetni, amely eltérő jellegű és nagyságrendű pénzügyi hátteret igényel. Noha a nagyságrendek eltérőek, pénz nélkül franchise-hálózatot sem lehet létrehozni. Hamis az az elképzelés, amely a belépődíjakra építi a franchise fejlesztését. Itt is előbb kell befektetni, s csak utána lehet bevétellel számolni. Alultőkésített franchise-rendszerek bukására már Magyarországon is vannak példák.
 Franchise3.jpg
Az első fázisban meg kell tudni finanszírozni a kísérleti egység létrehozását, és mértékadó időn keresztül történő működését. Talán ez a legkevésbé tőkeigényes szakasz, hiszen itt az egység bevételt termel. Ha nem, úgy már el is lehet felejteni a franchise-fejlesztést.

Ha a kísérlet biztató, meg kell teremteni az átadhatóság feltételét: ki kell alakítani a franchise-csomagot, meg kell írni a kézikönyveket, s elő kell készíteni a franchise-szerződést. Ez az igazi befektetési szakasz! A befektetés megtérüléséhez azonban egy fejlesztési terv is kell, pénzügyileg kellően megalapozott tartalommal. Ebben a szakaszban kell megkezdeni a franchise-vállalkozást fejlesztő és majd működtető szervezet kialakítását is.

Végül, ha “van mit eladni”, meg kell a “terméket” hirdetni és átvevők betanításán keresztül ki kell építeni a hálózatot. Ez általában hosszú, többéves folyamat. Ez idő alatt a rendszergazda nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy az újonnan belépő átvevőtől kapott belépődíjból fizeti ki a villanyszámlát. Ilyen esetben a rendszer fejlesztése sem mehet terv szerint, hiszen bárkit be kell fogadni, aki a díjat ki tudja fizetni. A nem megfelelően kiválasztott átvevő(k) a rendszer bukásához vezethet(nek).

A franchise-rendszer fejlesztése befektetés. Megtérülése jól tervezhető, számolható. Az egyenleg általános összefüggését a 4. ábra szemlélteti, amit természetesen finomít egy üzleti terv, s ez már számol a működő egységek által biztosított folyamatos bevétellel. Azt is számításba kell azonban venni, hogy egyrészt a franchise átvevő is befektető, s azt várja, hogy befektetése megtérüljön, másrészt a franchise-egység sem “termel” közvetlenül megnyitását követően. Ezért a rendszergazda a franchise-átvevő üzleti tervét is elkészíti, és ellenőrzése alatt kell tartsa.

A franchise-központ felépítése

Bár a franchise-hálózat nem egy hagyományos központtal rendelkező, hierarchikusan irányított szervezet, fejlesztésének, és működtetésének vannak munkamegosztáson alapuló szervezet-fejlesztési feltételei. Ez a szervezet azonban a nagyvállalati struktúrától még akkor is eltér, ha például nincs személyzeti, avagy manapság humán erőforrás-gazdálkodásinak nevezett osztálya, hiszen a hálózat egységeiben dolgozókat a franchise-átvevő alkalmazza. Ezzel szemben el kell tudjon látni olyan feladatot, amely a franchise-átvevő kiválasztásához, vagy felkészítéséhez kapcsolódik. Tehát nincs hatalmas bérelszámolása, viszont van, illetve kell legyen egy olyan munkatársa, vagy részlege, aki/amely elvégzi a franchise előírásainak megfelelő működés ellenőrzését.

Tehát ha eltérő feladatokat ellátó és kisebb szervezetről is van szó, a hálózat működtetése és továbbfejlesztése igényel egy e feladatok ellátására alkalmas szervezetet. Ezt a hálózat méretétől és fejlesztésének ütemétől függően célszerű alakítani, de egy növekvő hálózatnál az arányos fejlesztésről gondoskodni kell, mert a rendszergazda csak így tud eleget tenni a franchise-szerződésben vállalt, például logisztikai kötelezettségeinek.

A franchise kettős marketingje

Amint arról már volt szó, a franchise esetében két áruféleség értékesítéséről kell gondoskodni. A franchise működési elvéből következően

– egyrészt el kell adni a hagyományos értelemben vett árut/szolgáltatást (hamburgert, szőnyeget, vagy egy javító szolgáltatást stb.) a fogyasztóknak,
– másrészt azt a kereskedelmi névvel azonosított eljárást, vállalkozói ismeretcsomagot (know-how-t), amit a franchise foglal rendszerbe a vállalkozóknak, a jövendőbeli franchise-átvevőknek.

A kétféle “áru” módszerében és tartalmában eltérő marketinget igényel. Máshogy kell eladni a vállalkozási formát, mint a hagyományos árut. Erre különösen fontos a figyelmet felhívni, mert az utóbbi, a vállalkozó-keresés, még nem megszokott Magyarországon, s bár még nincsenek kialakult módszerei, fórumai sem, már vannak ígéretes példái. De a fejvadász cégek sem alakították ki még módszereiket a hazai átvevő-kiválasztáshoz.

A kettős marketing folyamatát az 5. ábra, tartalmát a 6. ábra szemlélteti. Meg kell azonban azt is jegyezni, hogy a franchise-vállalkozások esetében a termékek marketingje is eltérő lehet. A rendszergazda országos, átvevője pedig a helyi viszonyokat figyelembe vevő tevékenységet folytathat. Ez a kép nemzetközi hálózat esetében egy globális marketing koncepcióval is kiegészül.                                                                         

Franchise-átvevők kiválasztása …

A franchise-hálózathoz minimum két partner kell: a franchise-átadó és a franchise-átvevő. A franchise-rendszer fejlesztése során általában kialakítják az ideális franchise-átvevő profilját. A jó rendszergazda, a franchise marketingje során, a profilnak megfelelő átvevőket keres, és ahhoz közel esőket választ ki. A kiválasztás ugyanolyan többkritériumos döntési módszerrel történik, ahogy az átvevő keres számára megfelelő franchise-rendszert, üzleti befektetési lehetőséget. A vázolt, újonnan alakuló know-how-piacon vállalkozók keresik és választják ki egymást, de ebben a választási folyamatban a rendszergazdának van meghatározó szerepe.

… és az átvevő döntése: választás a rendszerek közül

Egy lehetséges franchise-átvevőnek három döntést kell hoznia, ha megfelelő önértékelés, önvizsgálat alapján vállalkozásra adja a fejét. Először azt kell eldöntenie, hogy a vállalkozást egyedül és függetlenül kívánja-e folytatni, működtetni, vagy valamilyen formában, egy hálózathoz szeretne tartozni. Ha úgy érzi, hogy a valahova tartozásnak vannak előnyei, akkor második döntésként dönthet a franchise-vállalkozás mellett is. Ebben a döntésében azonban már figyelembe kell vennie, hogy a csatlakozás bizonyos kötöttségekkel jár. Ha tehát egy vállalkozó nagyon kreatívnak érzi magát, számára a franchise-vállalkozás átvevői oldalának biztonsága és a vállalt kötelezettségek aránya fontos mérlegelési szempont kell legyen. Csak mindezek után jön a harmadik döntés: a melyiket válasszam? A franchise-kínálatból történő átvevői választás szempontjai igen változatosak. Meghatározó lehet az anyagi helyzet, a befektetéssel szemben támasztott megtérülési elvárás, a szakmai érdeklődés, de az adott helyen való hozzáférhetőség is. És ha az átvevő meg is hozza a döntést, akkor még hátravan az átadó döntése, azaz a rendszergazda elfogadja-e a vállalkozót, vállalkozást átvevőjeként.

Az átadó-átvevő kommunikációjának kialakítása

Már többször volt arról szó, hogy a jó franchise-vállalkozás a jó üzleti partneri viszonyon alapul. A jó társas kapcsolat alapja a jó, és kétirányú kommunikáció. Erről elsősorban a rendszergazdák szoktak megfeledkezni, mert a hagyományos, hierarchikus szervezetekben megszokott, fentről lefele menő információáramhoz vannak hozzászokva.
Megelőzendő a kapcsolatok kommunikációhiányból eredő megromlását azoknál a franchise-hálózatoknál, ahol az átvevők száma már meghaladja a nyolcat-tizet, e kapcsolatot célszerű intézményesíteni. Erre lehet létrehozni azokat a fórumokat, amelyeken a problémákról, javaslatokról egyaránt lehet tárgyalni. E fórumok egyik lehetséges formája az ún. franchise-átvevői, vagy egyszerűen franchise-tanács, amely rendszeresen összeül, s meghatározott ügyrend szerint jár el. Erre már vannak jó példák Magyarországon.

Összefoglalva

Érzékelhető, hogy a franchise-vállalkozás összeállítása hasonlít egy kirakós játékhoz, ami sok, s egymáshoz illő elemből áll. Ezek összerakása a rendszergazda feladata. Az elemek rendszerről-rendszerre változnak, de egy általános sémát a 7. ábra szemléltet. Ebben költségektől az ellenőrzésig, a területkijelöléstől a finanszírozásig több minden megjelenik.
 Franchise5.jpg

Amikor együtt van a rendszer, akkor annak tartalmát és átadható üzletviteli ismereteit össze kell foglalni egy működési kézikönyvben. S ha ez megvan, csak akkor jöhet a jövőbeli átvevők keresése, a kettős marketing első része, az értékesítés, azaz a működési kéziköny tartalmának megfelelő franchise-szerződés megkötése a kiválasztott átvevővel.

A franchise-kapcsolat meghatározó dokumentumairól

A franchise kapcsán számos új, vagy új tartalommal rendelkező fogalommal kell megismerkedni. A könyv II. része a fogalmak jelentős részét sorra veszi. Ezekből kettőt azonban ki kell emelni a többiek közül. A franchise-vállalkozásban és kapcsolatrendszerben a tartalom és a forma összhangja rendkívül fontos. Ezek egymással szerves kapcsolatban lévő legfontosabb alkotói a franchise-rendszernek: a know-how-t tartalmazó kézikönyv a tartalom és a mindennek együttműködési keretet adó franchise-szerződés, a forma.

A működési kézikönyv

Többször esett már szó a működési kézikönyvről, egy-egy franchise-rendszer “bibliájáról”. A kézikönyv a rendszer kidolgozottságától függően részletesen kell tartalmazza az eredményes üzletvitelhez szükséges tudnivalókat. Ebben van összefoglalva a többször hivatkozott know-how, esetleg ennek egyik fejezete az arculati leírás is. Tartalma a nyitás előtti információtól, a mit? hogyan? kérdésekre adott válaszokon keresztül, a rendszergazda által történő ellenőrzések részletezéséig terjedhet. Profiltól függően áruismertetőket, recepteket, berendezések kezelési útmutatóit, de öltözködési és viselkedési előírásokat is tartalmazhat.

A franchise-szerződés

A franchise-kapcsolat alapdokumentuma. A Polgári Törvénykönyvben nem nevesített szerződéses forma. Általában egy keretszerződés, amely kiegészül az adott franchise-vállalkozásra jellemző bérleti, szállítási, szolgáltatási stb. szerződéssel. A rendszergazda innovációs képességétől függő elvi lehetőségeket kínál arra, hogy a know-how értékesítése hogyan, milyen keretek között történjen. A szabadság mellett azonban vannak olyan minimum-kritériumok, amelynek eleget kell tennie. Ezekről jogi nyelven egyedül a Versenytörvény, gazdaságetikai vonatkozásokban pedig a Franchise-vállalkozás etikai kódex-e rendelkezik (lásd a Függelékben). S bár nincs “franchise-jog” Magyarországon, azt le kell szögezni, hogy a magyar jogrend minden vonatkozásban megfelel a nemzetközi elvárásoknak és gyakorlatnak. Ha a franchise kapcsán jogi problémák vetődnek fel, úgy azok rendszerint a jogalkalmazás miatt kerülnek előtérbe.

Összeállítás Dr. Kiss István, “Franchise A-tól Z-ig” c. könyve alapján

Következő oldal:

Tájékoztató anyagok

 

Kipufogó rendszer  Motor  Vezérlés  Dízel befecskendezők  Üzemanyagrendszer tisztítás  Automataváltó olajcsere  Futómű szrviz  Fékrendszer  Akkumulátor  Klíma szerviz  GPS rendszerek

Lengéscsillapító  Intelligens diagnosztika  Téli, nyári átvizsgálás  Karosszéria javítás  Szélvédőcsere és javítás  Fényszóró felújítás  Műszaki vizsga és zöldkártya  Olajcsere specialista  Periodikus táblázat  Gumiabroncs garancia  Autómosás, ápolás

Autó-Doktor Horváth Kft.

8600 Siófok
Papfődi u.1.
Tel: +36/84/519-219
Fax: +36/84/519-211
E-mail: szerviz@auto-doktor.hu
Autó-Doktor Horváth Kft.

Levelezési cím

8601 Siófok
Pf.:177. Hungary

Nyitvatartási idő

Az Autó-Doktor Horváth Kft. szervíz az Ön rendelkezésére áll:

hétfőtől-péntekig: 8.00 - 17.00-ig,
szombaton - vasárnap: zárva.

Rólunk mondták

"Igényes és pontos munkát végeztek még a szűk határidők esetében is"

"Szolgáltatásaik összessége arányban áll az alkalmazott árazási gyakorlatukkal"

X

Másolásvédelem

Jobb klikk tiltás!